A programsorozat első napjának rendezvényei a szentendrei Barcsay Jenő Általános
Iskolában zajlottak, ahol Dr. Dietz Ferenc polgármester, a kistérségi tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Köszöntőjében
felhívta a figyelmet arra, hogy örül annak, hogy a Kistérségi Iroda immár az oktatás
területén is rendelkezik szakemberrel és feladatuk lesz kistérségi szinten felzárkózni
a pomázi hagyományokhoz, hiszen a kistérség most első ízben csatlakozott a Pomázi
Pedagógiai Napok rendezvénysorozatához. A kistérség előtt álló fontos feladatként
említette azt, hogy cél az oktatásban is közösen gondolkodni a kistérségi településekkel.
A második napon az uniós forrásból a közelmúltban átépített Móricz Zsigmond Általános
Iskolában zajlottak a rendezvények, ahol az alpolgármester köszöntőjét követően
színvonalas módszertani bemutatók, előadások hangzottak el a kooperatív technikákról,
a tanulói differenciálás módszereiről, az alkotó és biztonságos óvodai-iskolai
környezet kialakításáról a Szabad Iskolákért Alapítvány képviselői részéről, valamint
a jogszabályi környezet elmúlt időszakbeli változásaira hívta fel a figyelmet
Dr. Madarász Hedvig, az OKM önkormányzati referense.
A harmadik-ötödik napnak az immár négy éves hagyományt követve Pomáz adott otthont,
ahol változatos szakmai programok várták a településről és a kistérségből ide
látogatókat. A délelőtti órákban mindhárom napon az óvodától az általános iskolán
és középiskolán keresztül az alapfokú művészetoktatási intézményig valamennyi
intézménytípusban gyakorló pedagógusok bemutató óráit tekinthették meg a vendégek.
A szakmai napok fontos része volt idén is a gyakorlati megvalósítás és a horizontális
tanulás. Eddig települési szinten mutatták be a pedagógusok egymásnak „jó gyakorlataikat”,
idén immár a kistérségből ide látogatók is bekapcsolódhattak a közös gondolkodásba,
értékelésbe, az esetleges szakmai vitába.
A konzultációkon a bemutató kollégák elmondták, mit és hogyan akartak megvalósítani
a rendelkezésükre álló időkeretben és azt megítélésük szerint hogyan sikerült.
A jelenlévő 25-45 hallgató, hospitáló kolléga pedig hozzászólásában megerősítette,
mi volt jó és mi tetszett neki, illetve mit tanult a kollégájától, esetleg hogyan
csinálta volna másképpen. A konzultáció minden esetben hasznos tapasztalatcserének
bizonyult, hiszen „kritikus”, szakmabeli szemek vizslatták a tanárok, óvodapedagógusok,
tanítók motivációs munkáját, kommunikációját, differenciáló képességét és módszertanát.
Én külön örülök annak, hogy minden bemutató kolléga színvonalas foglalkozást vezetett
le és többnyire komoly dicséretet kapott a látogató szaktársaktól.
Magas volt a részvétel is, hiszen volt olyan bemutató óra, ahol 18 gyermekre
45 látogató hospitáló jutott. Ugyanakkor öröm volt nézni a csillogó gyermeki és
tanári szemeket. „Igen, ezt én is így csinálom.”, „Jaj de jó ötlet.”, „Ezt én
is kipróbálom.”, „De helyes gyerekek...”, „Milyen jó ez a számtábla, utánajárok,
hogy mi is vegyük meg.” ilyen és ehhez hasonló ötleteket, véleményeket merítettek
egymástól, egymásból.
Egyetemi tanár, közoktatási szakértő, oktatáskutató és gyakorló pedagógus egyaránt
adott elő a szakmai hét során. Tematikailag a szakmai rendezvénysorozat előadásanyaga
is sokszínű volt, a művészetterápiától a minőségkultúráig, a jogi szabályozástól
az oktatáspolitikáig. A legnagyobb hangsúly azonban mégiscsak a nevelési-oktatási
folyamatot leginkább befolyásoló tényezőre, a pedagógus személyiségére, munkájára,
attitűdjére helyeződött. Hiszem, hogy a szakma megújítása kizárólag az ennek szentelt
nagyobb odafigyelés: kiválasztás, továbbképzés, erkölcsi és anyagi megbecsülés
révén lehetséges.
„Úgy gondolom, elsősorban nem átvenni kell valamit – jó pénzért –, hanem megcsinálni.
(Lásd Írország, Finnország esetét.) Kicsiben is. Mindenkinek képességei és energiái
szerint. Hiszem azt, hogy lehetséges ebbe a klasszikus hivatásba nem belefásulni,
hanem egyéni igényességek mentén napról napra továbbfejlődni.” – Írtam szakmai
programomban 2008-ban. Úgy gondolom, erre láttunk most példát. Láttuk kiváló pedagógusok
professzionális nevelői kommunikációját, módszertani sokszínűségét, hihetetlen
harmóniát a tanulócsoport és a pedagógus(ok) között és egyéni színt, gyakorlatot,
ötleteket. Kicsiben. A település és a kistérség szintjén.
Gratulálunk, így tovább pomázi pedagógusok!! És köszönjük előadóinknak is, hogy
részvételükkel emelték a rendezvény színvonalát. A Dr. Hoffmann Rózsa elfoglaltságai révén helyette előadó Dr. Gombocz János előadásán „gurultunk a nevetéstől”, aki hihetetlen pedagógiai bölcsességről
tett tanúbizonyságot egyéni előadókészségével és humorával, ami részint hiány,
ugyanakkor óriási igény ebben a szakmában.
Reméljük, jövőre a kistérségi településekben is lesz vállalkozó szellem, hogy
megmutassák a tágabb közönségnek, ők hogyan csinálják és jövőre mi megyünk hozzájuk
eltanulni az ő „jó gyakorlataikat”, megismerni egymás adottságait, képességeit.
Az elkövetkező évek során létrehozhatunk egy olyan kistérségi oktatási tudásbázist,
szakértői és nevelői adatbázisokkal, módszertani ötletekkel, információs és kommunikációs
hálóval, mely a térség oktatásának színvonalas, hatékony, jól informált és szakmailag
integrált működtetését teszi majd lehetővé. Ehhez, valamint a mindennapok pedagógiai
bölcsességéhez és az egyéni nevelési folyamatok módszertanilag sokszínűbbé, hatékonyabbá
alakításához kívánok mindannyiunknak sok erőt, jó egészséget és kitartást a közeli
jövőben átalakuló és reményeink szerint kiszámítható és felértékelődő oktatáspolitikai
és finanszírozási környezetben.
Morvay Zsuzsanna, a NOIKSZ vezetője, a DPÖTKT Oktatási Tanács elnöke